Az INTERREG AT-HU Program “EduWood” projektjének keretében 5 alkalommal kerültek megrendezésre a munkahely ismertető bemutatások, melyek alkalmával faipari mérnöki munkahelyeket tekintenek meg a diákok.
A szakmai programokon a közép- és általános iskolás diákok az osztrák-magyar határtérségből vettek részt. A határtérség jelentős bútoripari vállalatainál, köztük több Panfa klasztertagnál tekinthettetek be a gyár mindennapjaiba.
Céglátogatás egyik klasztertagunknál Lentiben a NÉMETH-FA Kft.-nél
• Az 1994-ben alakult több mint 120 alkalmazottal rendelkező faipari cégben a tanulók egy családi cég jól müködő struktúráját nézhetik meg. • A legmodernebb CNC technológiákat ismerhetik meg, illetve minőségi termékeinket: fa nyílászárókat, svédpadlólt, háza tetőszerkezetét és faházakat. • Bemutatásra kerülnek a Németh-Fa MODULHÁZAK, melyek napjaink építészetének kreatív újítása a standard méretű hajókonténerek egymás mellé, illetve egymásra történő sorolásával, összenyitásával élhető méretű terek kialakítása.
Céglátogatás szintén klasztertagunknál, a SIXAY Furniture-nél
• A SIXAY Furniture egy nemzetközi bútormárka, amely a kézzel készített, értékes tömör fából készült, időtlenül szép kivitelű bútorokat képviseli, amelyek látványa, minősége és kényelme megdobogtatja az ínyencek és a szerelmesek szívét. • A finom kivitelezés és a gondos anyagválasztás garantálja a szép formájú, ergonomikus és jellegzetes ágyak, asztalok, székek, komódok, kárpitozott és kisbútorok hosszú élettartamát. • A faanyagválasztékban bükk, bükkfa, juhar, tölgy, kőris, cseresznye, körte, dió, fekete dió és szilva szerepel, az ápoláshoz pedig természetes festékeket, olajokat és viaszokat használunk. • Bőr, linóleum, üveg és más kiváló minőségű anyagok teszik darabjainkat igazán egyedivé. • A látogatás során a márka megálmodója és tulajdonosa vezetette körbe a diákságot és adott lehetőséget az egyedi termékek megismerésére, osztotta meg gondolatait a faiparos életpályamodelljeiről. • Kiemelte, hogy napjainkban mekkora hangsúlyt fektet a következő generáció igényeinek megismerésére, így nagy öröm volt a diákság gondolatait, észrevételeit megismerni.
Céglátogatás az IKEA Industry Magyarország Kft.-nél Sopronban
• 1992-ben épült fel a 86 400 négyzetméteres gyártóüzem, azóta gyártanak bútorokat az IKEA-nak. Sopronban ma körülbelül 600 munkatárs dolgozik. • Jelenleg 80%-ban tömörfa és furnérozott laptermékeket gyártanak konyhákhoz az IKEA áruházakba világszerte egyedüli beszállítóiként, valamint asztalcsaládot nappalikba, tárolóbútorok frontjait nappalikba, gardróbokba. • A munkahely bemutatón a telephelyen működő két gyáregységet, a tömörfa keretüzemet és a furnér-lapüzemet tekinthetik meg a diákok.
A projekt zárórendezvénye 2022.12.12-én került megrendezésre online térben. A megnyitó és köszöntő után bemutatták az Eduwood platformot fejlesztői és felhasználói szemszögekből. A PANFA klaszter képviselői, mint szakmai támogató megosztották a megvalósult programmal kapcsolatos észrevételeket, a fejlesztés tapasztalatait, továbbá hasznos információk hangzottak el a projektben résztvevő oktatási intézmény igazgatóhelyettesének beszámolójában is. A rendezvény végén, diszkusszió során minden résztvevő lehetőséget kapott elmondani a pozitív tapasztalatokat és véleményeket.
Az INTERREG AT-HU Program “EduWood” projektjének keretében egynapos tanulmányút került megrendezésre. Meghívásra kerültek a partner iskolák, illetve a régió fa- és bútoripari oktatási intézményei. Ausztriából a HTL Mödling középiskola tanulói vettek részt a tanulmányúton. Magyar oldalról a Vas Megyei SZC Hefele Menyhért Szakképző Iskola diákjai, illetve tanáraik vettek részt a programon.
A tanulmányút célja a határ két oldalán működő fa- és bútoripari szektor bemutatása, a diákság motiválása, illetve a jó gyakorlatok és innovációk megismertetése. A tanulmányúton résztvevő diákok és tanáraik számára a nap igen sűrű, de annál érdekesebb programot tartogatott.
Elsőként a F/List osztrák céget látogattuk meg az alsó-ausztriai Thomasbergben. A résztvevőket három csoportra osztották a diákok beszélt nyelve alapján, így két magyar nyelvű vezetés és egy német nyelvű vezetés indult. Előadás keretében röviden bemutatták a cég profilját, érdekes megrendeléseiket, illetve jövő perspektívát adtak a lehetséges munkalehetőségekkel a diákok számára. A bemutató után izgalommal kísértük végig egy-egy bútor készítésének folyamatát a tervezéstől a gyártásig. Az F/LIST GMBH több mint 700 alkalmazottal, globális szinten gyártja az üzleti és magánrepülőgépek, mega-jachtok és luxuslakások magas színvonalú belső tereit. A diákok beszámolója alapján a gyárlátogatás nagy hatással volt rájuk, hiszen ilyen fajta különleges faipari technológiákról, egyedi alapanyagokról, a megmunkálási módokról, a felületkezelésről, a munkaszervezésről a tankönyvek nem beszélnek. Alapvetően a cégnél látott technológia és géppark nagyban különbözik az szokványos alkalmazottaktól. Meglepődve figyeltük meg, milyen speciális célcsoport igényeit elégíti ki a vállalkozás. Szolgáltatásai a tervezéstől és fejlesztéstől kezdve az exkluzív belső terek tervezéséig és gyártásáig terjednek. A rövid látogatás alatt is feltűnő volt a termelés nagyfokú szervezettsége.
A tanulmányút keretében a résztvevőknek a Tercia Kópháza étteremben ebédeltek, melyet követően a magyar csapat az IKEA Hungary soproni gyárát láttogatta meg, az oszták diákok pedig a kópházi Sixsay üzemet nézték meg.
Sixay Furniture üzem az egyedi és kisszériás termékek gyártását és a termék tervezését ismertették az iskolából odalátogatóknak. Szikszai László őszintén mesélt pályafutásáról, miképp lett belőle designer és alapító tulajdonos. Az osztrák diákok szakmai szemmel nézték meg a designer termékeket. Érdeklődtek a disztribúció folyamatáról, illetve a külföldi vevők eléréséről. Az asztalos és technikus tanulók inspirációt gyűjthettek a vizsgaremek készítéséhez.
IKEA soproni gyáregységében a nagyszériás gyártás automatizálását ismerték meg a résztvevők. Itt a már korábban tanult gépeket tanulmányozhatták működés közben. A gyártóüzem 86400 négyzetméteren helyezkedik és ma körülbelül 600 munkatársat foglalkoztat. Jelenleg 80%-ban tömörfa és furnérozott laptermékeket gyártanak konyhákhoz az IKEA áruházakba világszerte egyedüli beszállítóiként, valamint asztalcsaládot nappalikba, tárolóbútorok frontjait nappalikba, gardróbokba.
A tanulmányút minden tekintetben nagyon hasznosnak bizonyult, és a tapasztalatokat összefoglalva elmondható, hogy a meglátogatott vállalatoknál új szakmai tudást szerezhettek és az egyedi kisszériás termékgyártástól elkezdve az automatizált nagyszériás gyártással is megismerkedtek egy napon. Mind a magyar, mind az osztrák oldalon sok új információval gazdagodtak a tanulók és a tanáraik is.
Az üzemlátogatások további eredménye, hogy a diákok más iskolák diákjaival találkoztak, ismerkedtek meg, beszélgettek a szakmáról és az iskolájukról. A jó hangulatot mélyítette a szakmai motiváció. Ritka alkalom a faipari szakoktatók számára, hogy hosszabb időt együtt tölthettek, lehetőség adódott arra is, hogy módszertani eszmecserét folytassunk.
Ingyenes online előadás: MES Best Practice a bútorgyártásban
Vegyen részt Ön is egyik tagunk, a 2020 ingyenes online előadásán, amely keretei között megismerheti, milyen előnyei vannak a MES rendszerre való átállásnak, hiszen ma már egy modern üzem integrált MES rendszer nélkül aligha lehet versenyképes.
A webinárium ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Időpont: 2022.november 25. 9.00
Regisztrálni a következő linken lehetséges →
Az Interreg V-A Ausztria-Magyarország program keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával megvalósuló másfél éve futó EDUWOOD projekt legfőbb célja a gyakorlatorientált, projektalapú oktatás fejlesztése a faépítészet és a bútoripar területén a határ mindkét oldalán; hiszen az oktatási intézmények számára komoly kihívást jelent a diákok megtartása, motiválása, tehetséggondozása. A tudás szabad áramlása mára a versenyképesség egyik alapfeltétele. Napjainkban rengeteg online tudásmegosztó platform létezik, különböző célcsoportoknak és ennek megfelelően eltérő témájú tartalommal.
Az EDUWOOD platform létrehozásával az volt a cél, hogy kiemelkedjen az online tudásmegosztó platformok közül; megfeleljen a modern igényeknek, azon belül is a oktatási intézmények elvárásainak. Így teljes mértékben a oktatásban rejlő innováció és a hallgatói vállalkozói szellem inspirálta a megalkotását. Az EDUWOOD platform esetében a PANFA Klaszter és klasztertagok szakmai támogatásának köszönhetően a faiparral kapcsolatos ismeretek és tananyagok kerültek előtérbe. Az online tudásmegosztó rendszer főbb funkciói közé tartoznak például a különböző projektek létrehozása, kurzusok elvégzése, illetve a közösségépítés, közös tanulás és egymás segítése. A közös munka elengedhetetlen része a tartalomgyártás, például dokumentumok vagy videótartalmak megosztása, illetve a különböző, közös munkát segítő, online platformok integrálása. Az online platformon a diákok, a tanárok és a kapcsolódó ipari szereplők határmenti közösségépítése folyik, akik valamilyen ismeretet adnak át társaiknak, elsősorban videomegosztás által, de más formátumú oktatási anyagok megosztása is lehetséges a faépítészet és a bútoripar egyes kategóriáiba. Más online tudásmegosztó platformokkal ellentétben az EDUWOOD platformon arra is van lehetőség, hogy bármelyik regisztrált tag – akár a diákok is – készíthessen, tarthasson órákat, ne csak a tanárok. Emellett számos további közösségi célokat támogató funkciót is tartalmaz. A PANFA klaszterrel folytatott konzultációk folyamán felmerültek olyan igények is, hogy az oktatás mellett a projektekbe külső cégeket, vállalkozókat is be lehessen vonni, így akár konzultáció, akár közös munka révén ténylegesen részt tudnak venni a közös munkában. Az egyes projekteknél szabályozható, külön beállítható, hogy kik lehetnek a projekttagok, illetve az adott projektben milyen jogosultságokkal rendelkezzenek. Így például nem minden résztvevőnek van joga új feladatok, mérföldkövek kiírásához, vagy a projekt leírásának, illetve a feladat céljainak módosításához.
Szintén a szakmai hátteret biztosító PANFA klasztertől érkező javaslatok beépítésének köszönhetően, az EDUWOOD platform lehetővé teszi online workshopok, bemutatók létrehozását is, ahol szakértők bevonásával tovább emelhető a tudásmegosztás színvonala. A 2020-ban berobbant koronavírusjárvány miatt egyre nagyobb a létjogosultsága az online megbeszéléseknek, workshopoknak. A platform ebből a szempontból is hasznos, hiszen a rajta keresztül megvalósuló workshopokon különböző országokból lehetséges a részvétel. A PANFA Klaszter képviselői külön üdvözölték, hogy a workshopok mellett a felület lehetőséget ad az oktatóknak, tanároknak, illetve különböző szakértőknek, cégeknek és vállalkozóknak szakmai témák megvitatására. Lényegében szakértői fórum valósítható meg a segítségével, ezáltal nemcsak a tanulók számára adott a tudásmegosztás, hanem az oktatók és a külső vállalkozók részére is.
2022. őszi klasztertalálkozónkon megtisztelt minket Keller Péter a Területfejlesztési Minisztérium GFP Programstratégiai Főosztályának vezetője. Főosztályvezető úr Klaszterpolitika irányai 2030 címmel tartott előadást.
A prezentáció során nem csak visszatekintést nyerhettünk az elmúlt évtizedek magyar klaszterfejlesztéséről és a klaszterek jelenlegi helyzetéről, hanem bepillantást nyerhettünk a stratégia készítésébe, jelenlegi helyzetébe.
Mivel klaszterközösségünk 2022 őszén már több mint 70 tagból állt, így fontosnak tartottuk a kapcsolatépítést, kapcsolatápolást a régi és az új tagok között, ezért 2022. évi őszi klasztertalálkozónkon a klasztertagok kapcsolatépítését támogattuk négyszemközti B2B egyeztetésekkel.
2022. szeptember 15-én szerveztük meg először a gyors üzleti ismerkedő, B2B kapcsolatépítő tárgyalásokat a klasztertagjaink között. Az esemény célja a tagvállalatok hálózatszerű fejlesztése; a tagok hálózati együttműködési hatékonyságának növelése, a vállalkozások innovációs tevékenységének a fokozása volt. A B2B üzleti kapcsolatépítő tárgyalások fókuszterületei többek között:
Technológiai / termék előállítási együttműködés
Tapasztalatcsere, közös projekteken való indulás
Közös beszerzés
Közös jelenlét kiállításon
Közös exportpiac keresés
Alvállalkozói együttműködés
Munkaerő megosztás
Eszközkapacitások megosztása
A tagok által előre – online foglaló rendszeren keresztül – lefoglalt idősávokban valósultak meg a résztvevők közötti 15 perces tárgyalások. Mindenki a maga által kiválasztott maximum 8 taggal tudott rapid megbeszélést tartani.
A klaszternapot egy kötetlen borkóstolós vacsorával zártuk Fertőbozon a Vincellér Borbirtokon.
Sopronban tartotta jubileumi találkozóját a PANFA
A Pannon Fa-és Bútoripari
Akkreditált Innovációs Klaszter a maga két évtizedével hazánk legrégebben
működő szakmai hálózata, emellett a Nyugat-Dunántúl első akkreditált innovációs
klasztere is. A kerek évforduló alkalmából rendezett jubileumi találkozón a
faipari ágazati szereplők mellett a Pénzügyminisztérium és a Soproni Egyetem
képviselői is részt vettek, a születésnapnak a Soproni Egyetem Ligneum
Látogatóközpontja adott otthont.
A Ligneum Látogatóközpont adott otthont a születésnapi találkozónak
2001. június 14-én, a zalaegerszegi Megyeháza dísztermében alakult
meg a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) a Zala Megyei
Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint munkaszervezet támogatásával. Magyarország
akkori második, ma már „rangidős” klaszterét 15 alapító hívta életre azzal a
céllal, hogy megerősítsék a magyar fa- és bútoripart, és mind összetételben,
mind minőségben és árban nemzetközileg versenyképes termékeket legyenek képesek
gyártani és piacra vezetni.
PANFA 2001-2021
Az alapítás
óta eltelt két évtized programokban és közös tevékenységekben gazdag időszakot
hozott. Az együttműködés eredményeként a hálózat
2013-ban és 2017-ben is elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter címet,
2014-ben pedig az ESCA nemzetközi szervezet (European Secretariat for Cluster
Analysis) kiválósági „Bronz minősítését”. Utóbbi címet a klaszter
struktúrája, a klasztermenedzsment és a klaszter irányítása, a finanszírozás,
szolgáltatások, a klaszteren belüli kapcsolatok és interakciók, valamint a
klaszter eredményei és elismertsége alapján ítélték meg a PANFA-nak. A
Legfontosabb fókuszterületei a fenntartható energiahatékony faipar kialakítása,
a bútoripari innováció, a műszaki kutatás-fejlesztés és a fa-PR – és
természetesen aktívan részt vesz a szakágazati stratégia kialakításában is, a
Faipari Ágazati Összefogás platform tagjaként.
A Klaszter jelenleg 58 taggal működik a nyugat-dunántúli
régióban. A tagok túlnyomó része fafeldolgozásban, épületasztalos ipari
termékek előállításában és bútorgyártásban dolgozik, de jelentős szakmai
hátteret biztosít a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kara és a
K+F tevékenységek erősítéséért felelős Vállalati Kapcsolatok és Innovációs
Központja, illetve a grazi Institut für Innovations- und Trendforschung (IITF)
is.
A klasztermenedzsment feladatokat 2011 óta látja el Sopronban
az EFFIX-Marketing Kft, vezetői nem csak szakmailag, de magánemberként is ezer
szállal kötődnek a faiparhoz. Míg a szakmai-iparági munkában a tagok és a
menedzsmentszervezet az innovációs és fejlesztési projektekre, piac- és
termékfejlesztésekre és az oktatásfejlesztésre koncentrálnak, a szakma
ismertségének és elismertségének javításában oly fontos marketingtevékenység
keretében számos népszerűsítő kiadvány, imázsfilm jelent meg, hazai és
nemzetközi együttműködések köttettek és több kiállításon, vásáron, így
például Bécsben, Klagenfurtban, Budapesten, Sopronban is találkozhatott a
közönség a PANFA-val, kiállítóként és
támogatóként egyaránt. A szervezet kiváló kapcsolatot ápol osztrák és erdélyi
faipari klaszterekkel, tagjaikkal folyamatos szakmai tapasztalatcserét folytat.
Európa számos országába szervezett tanulmányutakat a jó gyakorlatok megismerésére,
az olasz tanulmányúton például az osztrák és magyar vállalkozások közösen
vettek részt a milánói Salone del Mobile-n, Európa legnevesebb bútoripari
szakvásárán.
A 20 éves jubileumon Barna
Katalin a Pénzügyminisztérium Nemzetközi és
Klaszter Osztályának osztályvezetője, Kurusa László a PANFA Klaszter
iniciálója és első társelnöke, Bakonyi
Gábor a Klaszter első elnöke, Kalcsú
Zoltán a PANFA első klasztermenedzsere, dr. Pintérné dr. Miglecz Erzsébet jogtanácsos, Wilheim Zoltán korábbi klasztermenedzser, a jelenlegi
klasztermenedzsment szervezet nevében Pakainé
dr. Kováts Judit alapító, Németh
Szabolcs marketingvezető és Hoffmann
Krisztina projektmenedzsmer, a Soproni Egyetem nevében Dr. Alpár Tibor innovációért és vállalati kapcsolatokért felelős
rektorhelyettes, valamint Török György,
a Vállalati Kapcsolatok és Innováció Központ központvezetője köszöntötték a
résztvevőket.
„Együttműködés a versenyben!”
Kurusa László a
kezdetekről szólva elmondta: a rendszerváltás környékén kihívásként merült fel
a hazai fahasznosítás javításának kérdése, a faipari vállalkozók sikeres
működésének egyik kulcsa az együttműködésben rejlett. Ennek megalapozásául
kezdeményezte a zalai Faipari Innovációs és Szolgáltatási Centrum létrehozását,
amely 1998-ban megjelent a megye településfejlesztési programjában is. A
Centrum tevékenységét bemutató anyag 1999 tavaszára elkészült, és a
Bútorszövetség és a FATE támogatásával a Gazdasági Minisztériumhoz és az
FVM-hez is. A következő évben elkészült
a Nyugat-Dunántúli Regionális Faipari Innovációs Centrum létrehozásához
szükséges „Operatív” Megvalósíthatósági Program tervezete – itt találkozhattunk
először a Faipari Klaszter kifejezéssel. A ZMVA – ekkor már mint program
gesztora – létrehozta a Faipari Klaszter Irodát, majd 2001-ben végül 8 fa-és
bútoripari vállalkozással, országos szakmai szövetségekkel, a
Nyugat-Magyarországi Egyetemmel, a Gazdasági Minisztérium támogatásával, a Zala
Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gesztorálásával megalakult a PANFA. A 15 klasztertag olyan közös szakmai platform
és együttműködési rendszer kialakítását tűzte ki célul, amely érdekeltté teszi
a kívülállókat is a csatlakozásban – így lett a klaszter jelmondata az “Együttműködés
a versenyben!”. Bár szakmai kérdésekben voltak természetesen eltérő nézőpontok,
abban mindenki mindig egyetértett, hogy a fát, mint nemzeti kincsünket,
megújuló energiaforrásunkat, mindnyájan szeretjük – tette hozzá a társelnök.
Kurusa László, a PANFA iniciálója és első társelnöke köszöntötte a jubileum alkalmából összegyűlt ünneplőket
Bakonyi Gábor, a PANFA
első elnöke 8 éven át töltötte be tisztségét a klaszterben. Az alapításról
szóló gondolatokat kiegészítve beszélt a kétezres évek kihívásairól. Mint
mondta, hazánkban a faipar akkor is jelentős ipari és tudományos háttérrel és
potenciállal rendelkezett, ráadásul az ország élő fakészletének egyötöde is ide
koncentrálódott: a PANFA alapításának idejében az erdősültség 18 % volt hazánkban,
a régió öt megyéjében azonban ez az arány elérte a 22 %-ot. Emellett
rendkívül nagy számban tevékenykedett itt erdészeti, fa- és bútoripari
vállalkozás. A hazai bútorgyártás több mint harmada, a kárpitos ülőgarnitúrák
gyártásának pedig több mint a fele régiónkban realizálódott.
Ilyen adottságok mellett nagyon fontos feladatnak
tekintették nyilvánosságot teremteni annak, hogy milyen teljesítményre képesek
a régió szereplői közösen. Izgalmas feladat volt a 2006-tól négy éven keresztül
működő PANNON DESIGN Bútor, Lakberendezési és Lakótér Kiállítás és Vásár
létrehozása, amelynek évente körülbelül 7000 látogatója volt.
Az iparági szereplők szakmai találkozóhelyeként 2008-tól
indult útjára az erdészetet, faipart és gépgyártókat is vonzó InnoLignum Erdészeti
és Faipari Szakvásár Sopronban, a korábban megszűnt LignoNovum kiállítás utódjaként.
Már az első rendezvény is száznál több kiállítót vonzott.
A vállalkozások célja a piaci sikerek elérése volt,
többek között ezeken a kiállításokon keresztül is jelentősen javult az
eredményességük. Visszatekintve köszönettel tartozunk mindazoknak, akik
dolgoztak ezeknek a sikereknek az elérésén – tette hozzá az elnök.
Bakonyi Gábort, a PANFA első elnökét Pakainé dr. Kováts Judit köszöntötte
Együttműködés a sikerekben
Barna Katalin, a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
Helyettes Államtitkárság Nemzetközi és
Klaszter Osztályának osztályvezetője a 2021-30 évi,
kidolgozás alatt álló Klaszterstratégiáról beszélt a találkozón. Mint mondta, a
klaszterek jelentős gazdasági erőt képviselnek hazánkban, az új programozási
időszakban támogatáspolitikába történő beillesztésük, és fejlesztésük célzott
támogatása elengedhetetlenül szükséges lépés. A klaszterpolitika legfontosabb
célkitűzései három fő pontban jelölhetőek meg: az egyik, hogy minden főbb húzó
iparágaiban legyen minimum egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi
láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág
kulcsszereplőit. 2030-ra kitűzött cél, hogy a hazai GDP 10%-át együttműködésben
működő gazdasági szereplők adják, végül pedig elérendő, hogy a magyar
klaszteresedési folyamat a nemzetközi trendnek megfelelő szintre lépjen és a
magyarországi klaszter-ökoszisztéma az európai élvonalba kerüljön.
Az eddigi tapasztalatok alapján a klasztertagsággal
rendelkező vállalkozások sikeresebb pályázók és megbízhatóbb megvalósítók is,
mint a tagsággal nem rendelkezők: a PANFA 2019-es adatai szerint például a
klasztertagok a GINOP 1 és 2 prioritás pályázatain vállalkozásfejlesztésre,
kutatás-fejlesztésre és klasztermenedzsment szolgáltatások fejlesztésére több,
mint 4 milliárd forint pályázati forrást nyertek el, a sikeres pályázatok száma
pedig a hetvenet is meghaladta.
Pakainé dr. Kováts Judit a kétnapos összejövetel háziasszonyaként, a klaszter
menedzsmentszervezetének képviseletében a közelmúlt sikereiről, a mindennapi
működéshez kapcsolódó tevékenységekről, és kiemelten a klaszter fa-PR-ban,
szemléletformálásban és klaszter-marketingben megvalósított aktivitásokról
számolt be.
Osztrák-magyar együttműködésben valósult meg az InnoWood
határon átnyúló fa- és bútoripari innovációs projekt. A partnerséget a PANFA, a
Holzcluster Steiermark, az Fachhochschule Burgenland, az Institut für
Innovations- und Trendforschung együttesen alkották. Ez egyfajta kísérlet volt,
melyben a hallgatók kreativitása, a vállalkozói tapasztalatok, a
kutatóintézetek, egyetemek tudományos háttere és a szakmai szervezetek
meglátásai értékteremtő egységbe rendeződtek. A projekt célkitűzése volt, hogy
a határ két oldalán működő faipari vállalkozásokat, intézményeket, közelebb
hozza egymáshoz. A projekt végeredménye: előremutató bútor prototípusok,
díjazott faépítészeti innovációk, nemzetközi ismertség, új együttműködések, karrierlehetőségek,
üzletkötések sora. 2019-ben az InnoWood keretében
ezek az újdonságok több külföldi- és hazai szakkiállításokra is eljutottak,
kivétel nélkül pozitív visszhangot keltve a nagy érdeklődés övezte projekt
standokon.
Az előadások zárásaként a tagságból többeknek is elismerő
oklevelet adott át a klasztervben töltött 20, 15 és 10 éves aktív tagság
elismeréseként.
Arany oklevelet kapott a FA-FERI Kft., alapító
tagként a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, alapító tagként a
Falco-Sopron Bútor Kft., a Kanizsa Kárpit Kft., alapító
tagként a Kanizsa
Trend Kft., alapító tagként az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség,
a Planet-Gép Kereskedelmi Kft., alapító
tagként a Soproni
Egyetem, a Szalai Kft. és alapító
tagként a Zala
Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Ezüst oklevélben részesült a FABAK Kft., Karrier-Bútor Kft., a Németh
László Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. és az Ubrankovics Kft.
Bronz
oklevelet kapott az Aliante Kft., az
EDELHOLZ Kft., a Fadoktor Mérnöki Iroda Kft., a FAÉPÍTÉSZ Kft., a Faipari Tudományos Alapítvány, a FOREST HUNGARY KFT., a G.T.O.
Bt., a Holz-Team Kft., a Lignomat Kft., a Pannon Novum Nonprofit Kft., a TRION
DESIGN Kft., a Ypszilon-Hungary Kft.
és a ZEUS Exhausts Kft.
Horváth Ferenc, a FA-FERI Kft. tulajdonosa átveszi arany oklevelét, aki a „PANFA legaktívabb tagja” címet is megkapta
A klaszter múltjának prezentálása mellett, arról is
meggyőződhetett a hallgatóság, hogy a jövő építésében is sikeres a PANFA,
hiszen a nap zárásaként az új tagok is bemutatkoztak egy-egy rövid
prezentációval.
A múltidézés, szakmai
kitekintések és a jövőben tervek ismertetését követően a szülinap kötetlenebb
keretek között folytatódott, melynek során a jelenlévők belekóstolhattak Sopron
kulináris és kulturális gazdagságába, és megcsodálhatták megújult épített
valamint természeti értékeit is. A jó hangulatú, sokszor a meghatottság
könnyeitől sem mentes két napos összejövetel, végül több lett, mint egy
egyszerű születésnapi ünnepség. Megmutatta a tagoknak, és az üzleti világ
szereplőinek is, hogy képes a magyar vállalkozói, vállalati szektor akár
évtizedes összefogások kialakítására, és eredményes működtetésére. Ezek sokszor
még túl is mutatnak pusztán az üzleti kapcsolatokon, s végül baráti, sőt olykor
családi kötődések is kialakulhatnak az évek során.
Iszak Noémi
További információ: Pakainé dr.
Kováts Judit, pkj@effix.hu,
+36 30 969 3620
Az együttműködés fontossága, az első
hazai Klaszterstratégia megalkotása – balatonfüredi állomás
„Nem lesz olyan cég
a 21. században, amely a globális verseny hatására ne kényszerülne – legalábbis
bizonyos mértékig – arra, hogy hálózatépítéssel, hálózatfejlesztéssel
foglalkozzék”
(Coleman-Miles-Snow, 1992)
A Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért
Felelős Helyettes Államtitkársága célul tűzte ki, hogy a magyar klaszteresedési
folyamat egy újabb, nemzetközi trendnek megfelelő szintre lépjen, ennek
érdekében a piaci és a kormányzati szereplők széles körének bevonásával
elkezdte az első hazai Klaszterstratégia megalkotását.
A stratégia készítés egyik fontos lépcsőfokaként, 2021.
június 3-4.-én került megrendezésre Balatonfüreden a második szakmai
műhelymunka. Ennek keretében az érintett szakpolitikai szereplők – Innovációs
és Technológiai Minisztérium, Innovációért Felelős Helyettes Államtitkársága,
valamint Gazdaságfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkársága, Pénzügyminisztérium
Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes
Államtitkársága, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, IFKA
Közhasznú Nonprofit Kft. – a Klaszterstratégia megalapozását szolgáló tanulmány
kidolgozásáért felelős Blufield Kft. és természetesen a stratégia
középpontjában lévő klaszterek képviselői gyűltek össze annak érdekében, hogy
megosszák egymással milyen jövőbeli irányokat, lehetőségeket látnak a gazdasági
szereplők közötti együttműködés terén és milyen előnyökkel szolgálhat a
klaszterekkel való közös munka a kormányzati szereplők részére.
A személyes szakmai műhelymunka intenzív véleménycsere
lehetőségét biztosította, amely a résztvevők konstruktív hozzáállásának
köszönhetően rendkívül produktív volt. A stratégiát megalapozó felmérések,
háttéranyagok bemutatását követően a klaszterekkel közösen, interaktív
csapatmunka keretében kerültek meghatározásra azon értékek, amelyeket a
gazdasági szereplők együttműködésén alapuló klaszterek tudnak nyújtani a
nemzetgazdaság számára. Emellett definiálásra kerültek a klaszterek hosszú távú
célkitűzései is. A nap zárásaként Keller Péter – Pénzügyminisztérium –
moderálásával került sor egy kerekasztal beszélgetésre. A beszélgetés során
Hunyadi László – Innovációs és Technológiai Minisztérium – kifejtette, hogy az
állam szerepét a közvetlen támogatás helyett inkább a támogató és ösztönző
környezet biztosításában látja és ezzel összhangban kiemelte, hogy az állami
beavatkozás nem lehet túlzott mértékű. Dr. Gaál Dániel – Innovációs és Technológiai
Minisztérium – rámutatott arra, hogy szeretnének egy paradigmaváltást az
innovációs ökoszisztéma fejlesztésében és a hálózatosodást új szintre kívánják
elemelni, amely kapcsán meg fogják vizsgálni, hogy a klasztereknek milyen
szerepet lehet biztosítani. Keresztúri Zsolt – Omnipack Első Magyar
Csomagolástechnikai Klaszter – a vállalati együttműködési platformok
(egyesület, szövetség, klaszter) különböző formáit hasonlította össze, kiemelve
ezek közül azon előnyöket, amelyekkel a klaszterszerű együttműködések
rendelkeznek. Takács Tamás – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs
Hivatal – véleménye szerint azt is fel kell mérni, hogy a Területi Innovációs
Platformokba hogyan tagozódhatnak be a klaszterek, valamint azt, hogy az S3
Stratégia végrehajtása szempontjából milyen szerepe lehet a klasztereknek. Dr.
Novák Csaba – IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.– a finanszírozás hazai és
nemzetközi dilemmáiról beszélt, mely vonatkozásában kiemelte a klaszterek
esetében az üzlet szerepét. A minősítés kapcsán hangsúlyozta az objektív
kritériumokat, melyet az uniós támogatások sajátosságai indukálnak.
Az első, interaktív nap után, pénteken különböző iparágakat
képviselő akkreditált és fejlődő klaszterek, a Magyar Medikai Gyártók és
Szolgáltatók Klaszter, a MIRBEST Közép-európai Gasztroinnovációs Klaszter és a
Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter mutatták be, milyen célt szolgál a
klaszter, illetve miben látják a sikeresség kulcsát, milyen értéket tudnak a
tagok, valamint a nemzetgazdaság számára nyújtani. A program zárásaként pedig a
szakpolitika kapott lehetőséget, hogy az addig elhangzottakra reflektáljon.
Dobos Balázs, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár ismertette a
vállalkozásfejlesztés stratégiai irányait a 2021-2027-es ciklusban. Gulyás Tibor,
innovációért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy milyen
támogatási lehetőségek várhatóak 21-27 között együttműködésben megvalósuló KFI
projektek részére, továbbá a tudástranszfer folyamatokban mi a gazdasági
hálózatok szerepe. „A stratégiaalkotás jó időpont. De meg kell tudni fogalmazni
a javaslatokat, az érdekelt szereplők hol látják a bekapcsolódási lehetőséget a
hazai fejlesztéspolitikába és azt minél előbb jól dokumentált formában a
döntéshozók elé kell tárni.” – kezdte meg a rendezvényt záró prezentációját
Greinstetter Balázs, gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős
helyettes államtitkár, melyet követően bemutatta a hazai klaszterek gazdasági
súlyát és pályázati szerepvállalását. Kitért arra is, hogy a hazai klaszterpolitika
esetében milyen lehetséges jövőbeli irányok láthatóak. Előzetes célként azt
fogalmazta meg, hogy
Magyarország
főbb húzóiparágaiban legyen minimum 1 kimagasló innovációs kapacitással és
nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág
kulcsszereplőit,
valamint,
hogy 2030-ra a hazai GDP jelentős százalékát együttműködésben működő gazdasági
szereplők adják.
Az első hazai Klaszterstratégia várhatóan ősszel készül el, a
munka során – a klasztereken túl – a Kormányzaton belüli összes érintett
szereplő bevonásra kerül annak érdekében, hogy a stratégia széles körű
konszenzuson alapuljon. Az elkészült kész stratégiát egy nemzetközi szakértői
vizsgálatnak is alávetjük, annak érdekében, hogy figyelembe vehessük a legjobb
európai gyakorlatokat. Ezt követően kerül benyújtásra a kormányzati döntéshozó
fórumokra.
2021 májusában indult az EDUWOOD projekt. Az Interreg V-A Ausztria-Magyarország program keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával megvalósuló projekt legfontosabb feladata a faépítészeti és bútoripari oktatás gyakorlatközpontú, projektszemléletű fejlesztése a határ két oldalán.
A projekt alapgondolatát az oktatás és a munkaerőpiac jobb összekapcsolódásának igénye keltette életre. A faépítészeti- és bútoripari oktatás területén mindkét országban megfigyelhető a diákság motiválatlansága, az iskolaelhagyás, vagy a (diplomás) képzés befejeződésének elhúzódása. Az oktatás a PANFA Klaszter segítségével bevont gazdasági- és faipari szakemberek tapasztalatai alapján nem eléggé gyakorlatorientált, és projektközpontú, a bevont gyakorló szakemberek száma még mindig alacsony. A határ mindkét oldalán kihívást jelent az oktatási intézmények számára a tehetséggondozás, az ipar igényei szerinti kompetenciák fejlesztése. A vállalkozások és oktatási intézmények közötti gyakorlatorientált, hosszú távú, oktatási célú együttműködések a két országon belül jól működnek (duális képzések), de határmenti vonatkozásban még nincs ennek kiépült rendszere noha a PANFA klaszternek már ebben is van tapasztalata és jó gyakorlata, ami jól hasznosítható majd annak érdekében, hogy konkrét, hosszú távú együttműködési megállapodások születhessenek a faépítészet és a bútoripar területén, vállalkozások és iskolák között, összekapcsolva a határ két oldalát.
A projekt átfogó koordinációját a soproni Faipari Tudományos Alapítvány (FATA) látja el, partnerségben a grazi Institut für Innovations- und Trendforschunggal (IITF), illetve a közép- és felsőfokú képzőintézményekkel, de a projektcélok akkor tudnak teljesülni, ha a lehető legtöbb diák, oktató, és vállalkozás bekapcsolódik a megvalósításba.
„Tömeges online (MOOC) kurzusok megvalósítása mellett egy közös, online oktatási platform létrehozását tervezzük, melynek célja az ismeretmegosztás („skill share”). Közösségépítéssel érjük el a diákság motiváltságának növekedését, úgy, hogy élményszerűvé tesszük számukra a tanulást” – mondta el Pakainé dr. Kováts Judit, a FATA elnöke, hozzátéve: az online oktatás most a járványhelyzet kapcsán került előtérbe, de ettől függetlenül is egyre nagyobb igény jelentkezik online eszközök alkalmazására a fiatal generáció tanítása során.
Az online platformon diákok, tanárok és a kapcsolódó ipari szereplők határmenti közösségépítése folyik, akik valamilyen ismeretet adnak át társaiknak, elsősorban videomegosztás által, de lehetőség lesz más formátumú oktatási anyagok megosztására is a különböző témákban, a faépítészet és a bútoripar egyes kategóriáiba. Az általános iskolások számára pedig pályaorientációs céllal szakköröket, munkahely bemutatókat és nyári táborokat szerveznek.
