2021 Első Hazai Klaszterstratégia

„Nem lesz olyan cég a 21. században, amely a globális verseny hatására ne kényszerülne – legalábbis bizonyos mértékig – arra, hogy hálózatépítéssel, hálózatfejlesztéssel foglalkozzék”

(Coleman-Miles-Snow, 1992)

A Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága célul tűzte ki, hogy a magyar klaszteresedési folyamat egy újabb, nemzetközi trendnek megfelelő szintre lépjen, ennek érdekében a piaci és a kormányzati szereplők széles körének bevonásával elkezdte az első hazai Klaszterstratégia megalkotását.

A stratégia készítés egyik fontos lépcsőfokaként, 2021. június 3-4.-én került megrendezésre Balatonfüreden a második szakmai műhelymunka. Ennek keretében az érintett szakpolitikai szereplők – Innovációs és Technológiai Minisztérium, Innovációért Felelős Helyettes Államtitkársága, valamint Gazdaságfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkársága, Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. – a Klaszterstratégia megalapozását szolgáló tanulmány kidolgozásáért felelős Blufield Kft. és természetesen a stratégia középpontjában lévő klaszterek képviselői gyűltek össze annak érdekében, hogy megosszák egymással milyen jövőbeli irányokat, lehetőségeket látnak a gazdasági szereplők közötti együttműködés terén és milyen előnyökkel szolgálhat a klaszterekkel való közös munka a kormányzati szereplők részére.

A személyes szakmai műhelymunka intenzív véleménycsere lehetőségét biztosította, amely a résztvevők konstruktív hozzáállásának köszönhetően rendkívül produktív volt. A stratégiát megalapozó felmérések, háttéranyagok bemutatását követően a klaszterekkel közösen, interaktív csapatmunka keretében kerültek meghatározásra azon értékek, amelyeket a gazdasági szereplők együttműködésén alapuló klaszterek tudnak nyújtani a nemzetgazdaság számára. Emellett definiálásra kerültek a klaszterek hosszú távú célkitűzései is. A nap zárásaként Keller Péter – Pénzügyminisztérium – moderálásával került sor egy kerekasztal beszélgetésre. A beszélgetés során Hunyadi László – Innovációs és Technológiai Minisztérium – kifejtette, hogy az állam szerepét a közvetlen támogatás helyett inkább a támogató és ösztönző környezet biztosításában látja és ezzel összhangban kiemelte, hogy az állami beavatkozás nem lehet túlzott mértékű. Dr. Gaál Dániel – Innovációs és Technológiai Minisztérium – rámutatott arra, hogy szeretnének egy paradigmaváltást az innovációs ökoszisztéma fejlesztésében és a hálózatosodást új szintre kívánják elemelni, amely kapcsán meg fogják vizsgálni, hogy a klasztereknek milyen szerepet lehet biztosítani. Keresztúri Zsolt – Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter – a vállalati együttműködési platformok (egyesület, szövetség, klaszter) különböző formáit hasonlította össze, kiemelve ezek közül azon előnyöket, amelyekkel a klaszterszerű együttműködések rendelkeznek. Takács Tamás – Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – véleménye szerint azt is fel kell mérni, hogy a Területi Innovációs Platformokba hogyan tagozódhatnak be a klaszterek, valamint azt, hogy az S3 Stratégia végrehajtása szempontjából milyen szerepe lehet a klasztereknek. Dr. Novák Csaba – IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.– a finanszírozás hazai és nemzetközi dilemmáiról beszélt, mely vonatkozásában kiemelte a klaszterek esetében az üzlet szerepét. A minősítés kapcsán hangsúlyozta az objektív kritériumokat, melyet az uniós támogatások sajátosságai indukálnak.

Az első, interaktív nap után, pénteken különböző iparágakat képviselő akkreditált és fejlődő klaszterek, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter, a MIRBEST Közép-európai Gasztroinnovációs Klaszter és a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter mutatták be, milyen célt szolgál a klaszter, illetve miben látják a sikeresség kulcsát, milyen értéket tudnak a tagok, valamint a nemzetgazdaság számára nyújtani. A program zárásaként pedig a szakpolitika kapott lehetőséget, hogy az addig elhangzottakra reflektáljon. Dobos Balázs, gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár ismertette a vállalkozásfejlesztés stratégiai irányait a 2021-2027-es ciklusban. Gulyás Tibor, innovációért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy milyen támogatási lehetőségek várhatóak 21-27 között együttműködésben megvalósuló KFI projektek részére, továbbá a tudástranszfer folyamatokban mi a gazdasági hálózatok szerepe. „A stratégiaalkotás jó időpont. De meg kell tudni fogalmazni a javaslatokat, az érdekelt szereplők hol látják a bekapcsolódási lehetőséget a hazai fejlesztéspolitikába és azt minél előbb jól dokumentált formában a döntéshozók elé kell tárni.” – kezdte meg a rendezvényt záró prezentációját Greinstetter Balázs, gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, melyet követően bemutatta a hazai klaszterek gazdasági súlyát és pályázati szerepvállalását. Kitért arra is, hogy a hazai klaszterpolitika esetében milyen lehetséges jövőbeli irányok láthatóak. Előzetes célként azt fogalmazta meg, hogy

  • Magyarország főbb húzóiparágaiban legyen minimum 1 kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág kulcsszereplőit,
  • valamint, hogy 2030-ra a hazai GDP jelentős százalékát együttműködésben működő gazdasági szereplők adják.

Az első hazai Klaszterstratégia várhatóan ősszel készül el, a munka során – a klasztereken túl – a Kormányzaton belüli összes érintett szereplő bevonásra kerül annak érdekében, hogy a stratégia széles körű konszenzuson alapuljon. Az elkészült kész stratégiát egy nemzetközi szakértői vizsgálatnak is alávetjük, annak érdekében, hogy figyelembe vehessük a legjobb európai gyakorlatokat. Ezt követően kerül benyújtásra a kormányzati döntéshozó fórumokra.

Forrás: http://gazdasagfejlesztes.gov.hu/hirek/az-egyuttmukodes-fontossaga-az-elso-hazai-klaszterstrategia-megalkotasa-balatonfuredi-allomas